vesznek részt, ennek része egy 4 órás oktatás amely a gyártásirányítási rendszerünkről szól
(General Motors Global Manufacturing System – GMS).
Ezt követi egy 8 órás gyakorlati tréning szimulációs munkakörnyezetben
(Simulated Work Environment – SWE) ahol a gyakorlatban is kiderül számukra,
hogy milyen folyamatok mentén fejleszthető, s érhető el a biztonságos,
minőségi munkavégzés.
Az orientációs tréning utolsó napja a termék megismeréséről szól, ahol az új kollégák egy motort is összeraknak a jelenlegi termékeink közül az üres blokktól a késztermékig. Itt, a közös szerelés során lehetőség nyílik az alkatrészek megismerésére és azok kapcsán az esetleges minőségi hibák felismerésére. Mivel a „belsőégésű motor” sok újonnan érkező kollégánk számára teljesen ismeretlen, már ebben a tréning szakaszban kiemelt fontosságot szánunk a felmerülő kérdések megválaszolásának, hiszen ezzel gyakran alapvető ismeretbéli hiányosságokat pótolhatunk. Célunk, hogy a termékhez alapszinten értő kollégákat neveljünk és alkalmazzunk gyárunkban.
A GMS a GM átfogó termelésirányítási rendszere, mely öt alappillérre épül: Emberek bevonása, Egységesítés, Beépített minőség, Rövid átfutási idő és Folyamatos fejlesztés. Mindezek a valóságban egy szigorú utasításrendszert takarnak, és ez működik a szentgotthárdi Opel gyárban is. Ennek megismerése kiemelten fontos minden munkatárs számára, mivel napi feladataikat leghatékonyabban ezen alapelvek szerint tudják végrehajtani.
Az új dolgozók az SWE szerelősoron, a szimulációs motorok összeszerelése során találkozhatnak először gyárunk minőségi szemléletével, s ismerhetik meg például a munkafolyamatokat, az együttműködés jelentőségét, s hogy miként válhat egy gyár termelékenyebbé és költséghatékonyabbá. A szimulációs területen a gyárival szinte megegyező körülmények találhatók. A motortartó paletták, az anyagtároló polcok és a munkautasítások is ugyanazok, amiket ott használnak. Az egyetlen különbség talán, hogy igazi motorok helyett famotorokkal dolgozunk, melyeken egyszerű alkatrészek és kötőelemek találhatók, melyek nem vonják el a figyelmet a munkafolyamatokról.
Az SWE sornál két tapasztalt kollégánk, Méhész Zoltán és Závecz Károly, akik a GMS csoport tagjai, irányítják a munkát. Itt egy-egy hat fős csapat számára az elméleti tudnivalók gyakorlati próbája következik, méghozzá három „felvonásban”. Az első húszperces gyakorlat feladata, hogy új kollégáink a szimulációs soron megismerjék a munkakörnyezetet, alkatrész-elhelyezést és a dokumentációt, melyből megtudhatják a munkával kapcsolatos biztonsági és minőségi követelményeket, a sor melletti munka szabályait
- Először persze nem jön a darabszám, a minőséggel is akadnak problémák és baleseti szituációk is kialakulnak. Hogyan tovább, mi lesz a megoldás? „Az üzleti tervnek teljesülnie kell!” Az első gyakorlatot egy közös megbeszélés követi, melynek lényege, egy gyors és hatékony veszteségelemzés. A cél, hogy a kollégák felismerjék a veszteségforrásokat, s ebből kiindulva szülessenek fejlesztő célú intézkedések. A második gyakorlat a fejlesztések kipróbálása, ahol már nagyrészt jönnie kell a darabszámnak, a minőségnek, a biztonságnak pedig mindenképpen. A harmadik, befejező gyakorlat során megismerkedhetnek egy még praktikusabb anyagelhelyezési módszerrel, ahol tovább csökkenthetők a felesleges mozgások. E módszernek köszönhetően a harmadik körben már egy megemelt darabszámot is jó minőségben és biztonságosan le tudnak hozni, és így megtapasztalják, hogy az üzleti terv célok akár 100%-ban is megvalósíthatók. A lényeg, hogy minden új dolgozó már kezdetben átélje, hogy közös munkával, fejlesztéssel egy nem ideális helyzetből miként lehet eljutni az ideálisba – engedett bepillantást az SWE sor működésének kulisszái mögé Méhész Zoltán. – A mi munkánk lényege, hogy az új kollégák ne kerüljenek egyből a mélyvízbe, stressz-mentesebben tudják felvenni a munkát – egészítette ki a fentieket Závecz Károly.
Amiről még mindenképpen szólni kell, az az, hogy a tréning során Zoltán és Károly a csapatmunkára és a munkahelyi légkör fontosságára is próbálja rávezetni az új felvételiseket, akik azt is megtanulhatják, hogy miként kommunikáljanak egymással és a vezetőikkel. A tréning során az alapvető balesetvédelmi szabályok betartása kiemelten hangsúlyos, hogy az improvizálás és a felesleges mozdulatok nélküli munka adja a minőségi teljesítmény és a biztonságos munkavégzés alapját.
- Ezt fontos hangsúlyozni, mert nagyon sokan, nagyon sok féle területről jönnek ide. Közülük sokan soha nem dolgoztak még gyárban, ismeretlen számukra, hogy munkautasítás alapján, munkavédelmi rendszerben kell dolgozniuk. Abban próbálunk segíteni, hogy minél előbb megérezzék az itteni folyamatok lényegét – közölte Závecz Károly.
Növeli az elkötelezettséget
Az SWE soron nem csak a termelésben dolgozók kapnak bepillantást a szerelési folyamatba, hanem az összes, a termelést támogató területről érkező kollégák is. Méhész Zoltán szerint nagyon fontos, hogy például az irodai területen dolgozók is tudják, lássák, hogy mi és miként történik azon a soron, ahol a termék végül „összeáll”.
- Gyárunkban a „végtermék”a szerelő sorról kerül le, ezért ez a sor „nem állhat meg”. Csakhogy ezt sok minden megállíthatja, minőségi problémák, anyagellátási, személyzeti és más gondok. A gyárban bárki, bárhol dolgozik, valójában ezt a sort támogatja, tehát tudnia kell, hogy milyen is az a munka, amit ő támogat. Az SWE soron mindenki láthatja, hogy ennek a munkának mik a buktatói, s azt gondolom, hogy aki ezt megismeri, az elkötelezettebb lesz a minőség iránt.
A beszállítók is tréningezhetnek!
Egy tavaly bevezetett újítás szerint az SWE soron beszállítói tréningekre is sor kerül. Ennek során a partnerek megismerkedhetnek a követelményekkel, a dokumentációkkal, a munkautasításokkal, a minőségi szemlélettel. Vagyis: személyesen megtapasztalhatják, hogy az Opel mit vár el partnereitől. Az egy napos tréning során megismerkedhetnek a gyárral, a termékekkel, a folyamatokkal, s a tapasztalatok szerint ezek az alkalmak a kapcsolattartást is erősítik.