Még a műhely félhomályában is csillog a narancsszínű lakkozás, és Denise Hofmann ragyogó arca tükröződik benne. A 24 éves lány minden büszkesége a Commodore B, egy piros, négyajtós limuzin, 2,5 literes motorral, háromsebességes váltóval.
Aki nem ismeri a közel 170 centi magas, törékeny szőke lányt, az aligha hinné el első pillantásra, hogy a szabadidejében oldtimerekkel foglalkozik és az autóiparban dolgozik. A középiskola elvégzése után – kicsit megkésve – jelentkezett autószerelő képzésre, de szívesen fogadta el az Opel ajánlatát, hogy helyette szerszámkészítőnek tanuljon. „Ez egy érdekes szakma” – mondja Denise. Esztergálásról, marásról, hegesztésről beszél és arról a bűvöletről, amit az jelent, ha az ember egy darab fémből „valamit” teremt. Időközben már az M55 törzsgárdájához tartozik Rüsselsheimben, differenciálmű-házakat készít az Astrába és az Insigniába beépített F40-es, hatsebességes váltókhoz.
Denise Commodore B-jét 1973. október 31-én tesztautóként helyezte forgalomba az Adam Opel AG: a legkülönbözőbb motorokat és sebességváltókat építették a kocsiba. „Sajnos semmi többet nem tudunk erről az időszakról” – sajnálkozik. Az autó történetének következő szakasza azonban jól dokumentált. 18 éven keresztül egy Rüsselsheim közelében élő család gondoskodott a „Commo”-ról. A következő tulajdonos oldtimerként akarta a 115 lóerős, hathengeres autót használni, de betegsége miatt erre már nem került sor. Közel 20 éven keresztül állt az autó a pajtában, szó szerint Csipkerózsika-álomba merülve, amíg Denise Hofmann életre nem keltette.
«
Rám nézett a hátsó lámpa,
és akkor mintha villám csapott volna belém.
A fiatal lány számára szerelem volt ez az első látásra. „Ahogy felemeltem a ponyvát és rám nézett a hátsó lámpa, mintha villám csapott volna belém” – meséli kuncogva. Műszakilag meglepően jó állapotban volt, de azért volt munka vele bőven. Az ékszíjat éppúgy ki kellett cserélni, mint az olaj- és vízpumpát. A tankot szakszerűen restaurálták, és új gumikat is kapott. A viniltető felszerelésével megbízott rüsselsheimi szíjgyártóműhelyben még pontosan emlékeztek rá, hogy évtizedekkel azelőtt egyszer már dolgoztak ezen a Commodore-on.
Denise élénken ecseteli a fékek szétszedését és az alváz fáradságos megtisztítását. A törődés jutalma egy patinás történetű elsőosztályú autó lett. A körbehorgolt WC-papírtekercs a kalaptartón ugyanúgy hozzátartozik, mint az olasz és spanyol kempingek matricái. „Lehet néhány kisebb horpadás és karcolás rajta, különben még félne az ember vezetni” – mondja Hofmann kisasszony. Bár egy Tigra A és egy Astra Sports Tourer is a rendelkezésére áll, Denise Hofmann legszívesebben mégis a „Csipkerózsikának” nevezett Commodore-ral jár. „Ez rendesen húz.”