„A futás nem csap be”

Somogyi Gábor

Somogyi Gábor 1994. március 9-e óta dolgozik az Opelnél, Koszár Zsolt pedig harmadéves gépészmérnök hallgató vállalatunknál. Reményeink szerint az alábbi párhuzamos interjúnak köszönhetően még többen megtudják, hogy nem csak a munkában, illetve a tanulásban, hanem futóként is kiemelkedően teljesítenek!

A két sportembert egyebek mellett pályafutásuk indulásáról, eredményeikről, további terveikről kérdeztük.

 

Mikor kezdtek el futni?
Somogyi Gábor: 30 éve futok rendszeresen.

Koszár Zsolt: Körülbelül 15 évvel ezelőtt kezdtem el rendszeresen edzeni, bár már előtte is voltak iskolai versenyeken jó eredményeim.

Kik, mi adott inspirációt?
Somogyi Gábor: Szerettem volna a korlátaimat megtalálni és a maraton lefutása, mint kihívás mindig is vonzott.

Koszár Zsolt: Egy családi probléma miatt kezdtem rendszeresen futni, így nyugodtan mondhatom, hogy a futásnak köszönhetem az életemet. Az eredmények pedig fokozatosan megerősítettek, hogy jó döntést hoztam és egyre többet és keményebben kellett edzenem, hogy felzárkózzak az ország szűk elitjéhez.


Kik segítették/segítik a pályafutását?
Somogyi Gábor: Szentgotthárdon Katona Zolival kezdtünk el futni. Sérülése után évekig egyedül edzettem, majd belépett az életembe Koszár Zsolt. Őt iskolás korától ismerem. Többek között tehetségének és fanatizmusának is köszönhetően, az ország egyik legjobb hosszútávfutója lett. Vele beszéljük meg az edzéseket, tanácsokat ad. Azóta a legjobb barátom!

Koszár Zsolt: Pályafutásom elején egy Szentgotthárdon alakult futószakosztály segítette versenyzésemet. Pár év múlva aztán alapítottunk mi is egy egyesületet többek közt Somogyi Gáborral, a Synergy Fitness Szentgotthárd SE-t, amelynek színeiben rengeteg sikert értem el. Szentgotthárd városa is támogatta felkészülésem. Jelen helyzetben azonban nem túl rózsás a helyzet, mondhatni, hogy támogatók nélkül vagyok Szentgotthárdon. Ezt szomorú helyzetnek tartom. Mindemellett a versenyeken egy másik várost is képviselek idén márciustól, a veszprémi VEDAC színeiben indulok az Országos Bajnokságokon. Nagyon sok barátom van köztük és kiváló emberek, többek közt csapattársam, barátom Kovács Tamás londoni olimpikon is.

Kiemelném, hogy az elmúlt 15 évben Somogyi Gábornak sokat köszönhetek rengeteget segített és segít nekem a mai napig, mind a futópályán mind azon kívül is!

Mit ad, miért fontos a futás?
Somogyi Gábor: A futás a hétköznapi életemben nyugalmat, egyfajta belső letisztulást ad. A futás nem csap be, azt adja vissza, amit az edzéseken beletesz az ember, s mindez visszatükröződik a versenyeken.

Koszár Zsolt: Természetesen segít átlépni az életben előttem álló akadályokon, hiszen a pályán is rengeteg nehézség és küzdelem éri az embert. Így megtanultam, hogy sohasem adhatom fel. Mindemellett versenyző alkat vagyok, nekem a minél jobb helyezés a cél és szeretem a maximumot kihozni magamból. A hosszútávfutás az egyik legprofibb sportág az egész világon, óriási a konkurencia, szóval még relatíve kis versenyeken is ki kell adnia az embernek magából mindent.

Koszár Zsolt



Kedvenc táv?
Somogyi Gábor: Kedvenc távom: 10 km, 21 km.

Koszár Zsolt: Az utcai versenyeket szeretem legfőképpen: 5 km, 10 km, 21,1 km.

Főbb versenyzői mérföldkövek?
Somogyi Gábor: Az első maratonom 1992-ben.

Koszár Zsolt: Rengeteg emlékezetes versenyem van, aminek nagyon örülök. Országos bajnoki címeim, hét különböző országban nyertem félmaratonit és rengeteg külföldi versenyt. Álltam egy rajtvonalon Európa-bajnokkal, világbajnoki top 10-es versenyzőkkel, győztem le a környező országok olimpikonjait, ezek mind meghatározók életemben.

Ki, mire a legbüszkébb?
Somogyi Gábor: A Senior Európa bajnokságon 2015-ben Grossetoban hatodik helyen végeztem félmaraton, a Senior Világbajnokságon 2015-ben Lyonban szintén félmaratonon 13. lettem.

A rajthelyen állni – pillanatokkal az indulás előtt – felemelő érzés. Beérkezni a célba egy jól sikerült verseny után, az igazi csoda. Egyfajta kárpótlás a sok verejtékért, a sok „szenvedésért” az edzéseken.

Koszár Zsolt: Büszke vagyok az országos bajnoki címeimre és érmeimre. A Vas megyei csúcsot is én tartom utcai 10 km-en és félmaratonon, de ha nagyon választanom kellene, akkor arra vagyok a legbüszkébb, amilyenné a futás a nevelt.

Legemlékezetesebb versenyek?
Somogyi Gábor: Maraton Országos Bajnokságon csapatversenyben 1997-ben 3. hely, 2002-ben 2. helyezett voltam. 2015-2018 között hétszer lettem Szenior Országos Bajnok. 2017-bena a Wizz Air – Országos Félmaraton Bajnokság csapatversenyében társaimmal hatodik helyet szereztünk. Minden olyan világverseny emlékezete számomra, amelyen Magyarországot képviselhettem.

Koszár Zsolt: Ebből is rengeteg van. Az egyik, amikor egy Olaszországban rendezett versenyen, a célegyenesben hajráztam le két kenyai futót, és így sikerült győznöm, amellyel 7 év után az első európai futó voltam, akinek sikerült megtörnie az afrikai dominanciát.

Természetesen csalódás is ért, de ez az élettel jár. Minden sportoló életében vannak nehéz pillanatok, amikor nem tudja hogyan tovább. Talán a legnagyobb, amikor a 2012-es londoni Olimpiára szerettem volna kijutni és a Milánóban rendezett selejtezőn megsérültem.



A család, a környezet hogy áll a futáshoz?
Somogyi Gábor: A barátaim, a környezetem, a munkatársaim is elismerik az eredményeimet.

Koszár Zsolt: Páromnak nagyon sokat köszönhetek, rengeteget segít. A napi két edzés illetve az egyetem nagyon szoros időbeosztást igényel, Nélküle nem tudnék ilyen szinten teljesíteni. Környezetem elismer, de természetesen mindig a lehető legjobb eredményt várják tőlem, amit meg kellett tanulnom kezelni.

További célok?
Somogyi Gábor: Sokáig versenyezni. Indulni Szenior kontinens és világversenyeken.

Koszár Zsolt: Úgy érzem, most kezdek beérni mentálisan és fizikálisan is. Az egyetem végeztével szeretnék feljebb lépni, komolyabb edzésmunkát végezni és maratoni távra készülni, majd azon kiharcolni a 2020-as tokiói Olimpiára kijutást. Ehhez természetesen megfelelő háttér szükséges, mert heti 12-14 futó- és még mellette 3-4 erősítő edzéssel jár. A heti km szám, ami szükséges 160-200 km.

Mióta, milyen beosztásban dolgozik az Opelnél?
Somogyi Gábor: 1994. március 9-től dolgozom az Opelnél.

Koszár Zsolt: Harmadéves duális gépészmérnök hallgató vagyok, ha minden jól megy decemberben vagy januárban államvizsgázom. Korábban hiába voltam kitűnő tanuló, rossz családi és anyagi helyzetem miatt nem volt lehetőségem egyetemre járni. A duális képzés ösztöndíja adott lehetőséget számomra. A folytatást illetően még nem tudom, merre indulnék, több lehetőség is van.