A GM számára kiemelten fontos, hogy tevékenységét a környezetvédelmi jogi előírásoknak, belső sztenderdjeinek illetve az érdekelt felek elvárásainak teljes mértékben megfelelően lássa el, ezért a vállalat folyamatosan keresi a leghatékonyabb módját, hogy miként tud ezeknek az elvárásoknak megfelelni.
A korábbi felállással ellentétben 2015 áprilisától ismét két külön szervezeti egység látja el a munkavédelmi és a környezetvédelmi feladatokat a gyárban, követve az európai központ felépítését a hatékony munkavégzés és kooperáció érdekében. A két csoport több határterületen is – mint pl. a veszélyes anyagok kérdése – nagyon szorosan együttműködik, de mindkét területet kiemelten kezeli a GM, ezért mindkét terület közvetlenül a Gyárigazgatónak jelent.
A környezetvédelmi feladatokat, jellegüktől függően gyáron belül továbbra is két terület látja el: a GF (Global Facilities) csoport, konkrétan Jávorszky Zsuzsanna látja el az operatív környezetvédelmi feladatokat, míg a Környezetvédelmi Csoport látja el a környezetvédelmi menedzsmenthez kapcsolódó feladatokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a KIR (Környezetközpontú Irányítási Rendszer) üzemeltetése és fenntartása, mely első sorban Szalai Péter, mint KIR megbízott feladata. Ezen kívül auditok, oktatások, hatósági bevallások és kapcsolattartás, külső és belső környezetvédelmi kommunikáció, valamint a központi környezetvédelmi csoport által kezdeményezett feladatok, projektek végrehajtása adja a tevékenység legnagyobb részét.
Augusztinovicz Ádám, a csoport vezetője elmondta, hogy a központi környezetvédelmi szervezet legfőbb globális célkitűzése 2014. évben a környezetvédelmi szervezet végső formájának kialakítása volt, 2015. pedig a környezetvédelmi jogi megfelelőség elérésének éve volt, ami gyáranként eltérő mértékű feladatot rótt a környezetvédelmi mérnökökre. 2016-ban azt a célt tűzte ki magának a központi szervezet, hogy ezt az elért állapot tartsa fenn. A gyárban ezen felül a legtöbb feladatot a két újratanúsító auditra (Opel és Allison) és az októberi GMAS auditra való felkészülés adta, valamint elindult több olyan kezdeményezés is, melyek a gyár fenntarthatósági tevékenységeinek, valamint kollégáink környezettudatosságának növelésére, fejlesztésére indítottak.
A KIR rendszer erősítését szolgálja az a központi projekt is, melynek keretein belül a KIR javítását a GMS eszközrendszerének felhasználásával érjük el. A két rendszer integrálása a párhuzamosságok csökkentésével, mindenki által ismert eszközök és folyamatok használatával igyekszik egyszerűbbé tenni a környezetvédelmi szempontok érvényesülését a termelés irányításában.
A csoport érdekesebb, a mindennapi rutintól eltérő feladatai közé tartozik a GM központilag meghatározott, GM2020 néven futó fenntarthatósági céljainak elérése. E célok közül az egyik legnagyobb horderejű a biológiai sokféleség megőrzését célzó projekt, aminek végrehajtása során a GM detroit-i központja egy szakmai támogatást nyújtó civil szervezettel működik együtt. A WHC (Wildlife Habitat Council) a természetes élőhelyek megőrzésén, ill. visszaállításán dolgozik, üzleti és magán partnerekkel egyaránt. Helyi és a WHC-s nemzetközi szakemberek bevonásával alakítottuk ki a projektjavaslatunkat, mely első sorban a gyár déli részén található zöld felületek ökológiai szempontból előnyös hasznosítását célozza meg. Egyrészt szeretnénk a területre egykor jellemző ártéri kaszálóterületet kialakítani, mely a terület eredeti (tehát az ipari tevékenység megtelepedése előtti) természetes állapota lehetett. A korábbi tevékenységek által erősen bolygatott területeken pedig olyan gyümölcsfákat szeretnénk telepíteni, melyek az Őrségben egykor jellemzőek voltak, de az intenzív, nagy hozamú, ámde ökológiai szempontból nagyon egysíkú gyümölcstermesztés kiszorított a kertekből, gazdálkodásokból. A projekt célja a biológiai sokszínűség megőrzése egy mini „génbank” létrehozásával, de számos más pozitív hozadéka is lehet a projektnek. Egyrészt lehetővé teszi annak demonstrálását is, hogy a gyár alacsony kibocsátásai lehetővé teszik azt, hogy közvetlen környezetében élelmiszert lehessen termelni, másrészt ez egy lehetőség a környezeti nevelés és a társadalmi kapcsolatok erősítésére is, amennyiben a kialakított ligetet nevelésre alkalmas tanösvényként, bemutató célzattal alakítjuk ki. Harmadrészt pedig kifejezetten célunk, hogy kollégáinkat bevonjuk a projekt végrehajtásába, és ezzel tovább erősítsük a környezettudatos, ökológiai szemlélet elterjedését munkavállalóink körében. Az, hogy a gyümölcsöt nem csak nyersen, hanem feldolgozott formában is lehet fogyasztani, az már csak hab a tortán…